Fundamentális oldalról egyrészt a devizahiteles mentõcsomag körüli jelentõs bizonytalanság a részletek pontos megismeréséig megmaradhat. A mentõcsomag akár évekre veszteségessé teheti a magyar bankot és akkor várhatóan nem lesz vonzó célpont sem a hazai, sem a nemzetközi befektetõk körében. Másrészt Csányi Sándor és a másik eladó igazgatósági tag nem hiába adtak el. Õk lehet, hogy tudnak valamit, amit mi nem.
Technikai oldal
Mi történt? Júliusban komoly korrekció zajlott az OTP árfolyamában. A jövõ fogja eldönteni, hogy a korrekció esetleg az emelkedõ trend fordulása is lehet. A kurzus már júniusban is tesztelte a hosszú távú trendet jelképezõ 200 napos mozgóátlag vonalát, de a bankpapír árfolyama akkor sikeresen visszapattant a magasabb zónák irányába. A vizsgált idõszak erõsen indult, talán kevesen sejthették, hogy nehéz napok elõtt áll az OTP jegyzése. Július elején még 4600 körül járt a papír, majd 9-én már 5000 fölött kötöttek az ajánlati könyvben. Ráadásul ott tátongott üresen a májusban keletkezett rés, amelyet az árfolyam egyelõre nem töltött be és amelyre rövid távon jelenleg kevés esély mutatkozik. A grafikonba integrált technikai indikátorok sem jeleztek igazán semmi rendkívülit, hiszen az óriási mínusz idején az RSI értékei semlegesek maradtak, az MACD csak napokkal késõbb jelzett eladást. Egyedül az érzékeny Stochastic nevû indikátor jelzett eladási szignált figyelmeztetve a részvény árfolyamában közelgõ hatalmas veszteségekre. Napon belüli 5-10%-os mínuszok, régen láttunk már ilyet az OTP kurzus árfolyamfejlõdésében. A mozgást a nemzetközi piaci fejlemények sem indokolták, az esés Csányi eladásával volt összefüggésben. Elõször az 50 napos, majd 200 napos mozgóátlag tört le, és persze számtalan Fibo vonal egészen a 23,6%-os (4063,21) szintig.
Mi várható? Technikailag az árfolyam a 200 napos mozgóátlag alatt, de ahhoz közel tartózkodott. A hosszú távú mozgóátlag alatt kevesen javasolhatnak vételt, hiszen egy esetleges trendforduló során hulló késekbe vehetünk bele. A szimmetrikus háromszög alakzat 75%-ban jelezheti a trend folytatódását, amely most akár jól is jöhetne, mivel az árfolyam trendje évek óta növekvõ. Elbizonytalanodásra adhat okot viszont, hogy a nagy zuhanás kiemelkedõ forgalom mellett zajlott. Ha a szimmetrikus háromszögbõl való kilépés lefelé történik, érdemes kivárni. Akinek OTP-je van, 4000 (legfõbb támasz) alatt kezdhet izgulni, mert akkor megtörik a 2011 óta tartó növekvõ trend.
Fundamentális oldal
Összefoglalás: Fundamentális oldalról egyrészt a devizahiteles mentõcsomag körüli jelentõs bizonytalanság a részletek pontos megismeréséig megmaradhat. A mentõcsomag akár évekre veszteségessé teheti a magyar bankot és akkor várhatóan nem lesz vonzó célpont sem a hazai, sem a nemzetközi befektetõk körében. Másrészt Csányi Sándor és a másik eladó igazgatósági tag nem hiába adtak el. Õk lehet, hogy tudnak valamit, amit mi nem.
Július elején a magyar bankszektor fellélegezhetett, hiszen a bíróság az OTP javára döntött egy devizahiteles perében. Aztán hónap közepétõl a belpolitikai hírek felerõsítették a félelmeket az OTP részvény kereskedése során. Monetáris oldalról a kamatcsökkentés és Matolcsy beszéde bírt kiemelt figyelemmel. A hazai jegybank újabb kamat meghatározási szempontjai nem okoztak érdemi változást a Magyar Nemzeti Bank kiszámítható politikájában. Annál inkább közbeszólt a belföldi fiskális politika. Egyfajta értelmezés szerint a magyar pénzvilágba vetett bizalomvesztést jelenthet Csányi Sándor OTP pakettjének eladása, amely a befektetõk körében óriási bizonytalanságot és folyamatos jövõbeni eladói nyomást is kifejthet. Az újabb devizahiteles mentõcsomaggal kapcsolatos hírekre volt érdemes odafigyelni, ismét felerõsödött a gazdaságpolitikai kockázat, amely komolyan odacsapott a hazai bankóriás árazásának. Ahogyan már megszokhattuk, az egyes kormányzati politikusok különbözõ idõpontokban és sajtóorgánumokban gyakran eltérõ hangnemû és akár szélsõséges nyilatkozatokat tettek. A bankrendszerre rótt egyoldalú teherrõl és brutálisan radikális devizahiteles mentésrõl egyelõre nem kell tartani. Úgy tûnik, hogy a szélsõséges Navracsics-féle koncepció helyett Varga tervei kaphatnak szerepet a bankokkal történõ egyeztetés során. Amíg a részletek nem tisztázódnak, nagy kilengésekre lehet számítani a magyar bankpapír jegyzésében. Csodálkoznánk, ha a közeljövõben nem kapnánk váratlan fejleményeket a bankóriás háza tájáról.
Július elsõ két hetében volt aggódás Európában. A ciprusi kötvénycsere államcsõddé minõsítése, a portugál belpolitikai feszültségek, egyiptomi polgárháborús viszonyok és az újabb görög mentõcsomag kérdése komoly fejfájást okoztak az európai befektetõknek, de gyorsan lecsillapodtak a kedélyek. A nemzetközi szelek támogatást nyújthattak volna a magyar pénz- és tõkepiacnak, hiszen a világ jegybankjai EKB, BoE és Fed változatlanul hagyták a monetáris kondíciókat, ezzel folytatódhat a nulla körüli kamatszint és óriási likviditásáradat idõszaka. Ezért gyulladtak ki a zöldlámpák a részvényesek körében, csúcsra járatták a nemzetközi indexeket, amely a magyar piacról nem mondható el
Részletek:
(07.02.) Az OTP Bank kapta meg az e-útdíj bankkártyás fizetési rendszerének mûködtetési lehetõségét, amellyel különösebb profitot nem realizál a társaság, a szolgáltatás presztízs értékû a magyar bank számára. (07.03.) A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2,5%-al emelkedett májusban a kiskereskedelem az elõzõ év hasonló idõszakához képest. (07.04.) A Richter bejelentette, hogy a 10:1 arányban felaprózza részvényeit a jövõ héten. Július 11-én lehet elõször a felaprózott papírokkal kereskedni. A Kúria az OTP javára döntött abban egy kiemelten fontos perben. Egy devizahiteles hitelszerzõdésének semmisé nyilvánítását kérte a bíróságtól, miután az nem tartalmazott árfolyamváltással kapcsolatos költségszintet. A Kúria szerint az árfolyam különbözetre maximum 1%-ot számíthatott volna fel az OTP. A konkrét perben az OTP-nek 216 ezer forintot kell fizetnie az adós számára, amely a felvett összeg 1,8%-a. Nem kizárt, hogy más hitelesek is bírósághoz fordulnak, amely már fájhat az OTP-nek. Orbán Viktor szokásos pénteki rádiós interjújában kitért az ügyre, szerinte magyar bíróságok nem a hitelesek mellett állnak. Nem kizárt, hogy lesz folytatása az ügynek. (07.05.) A Központi Statisztikai Hivatal szerint az áprilisi emelkedés után több mint 2%-al csökkent a hazai ipari termelés üteme. (07.09.) Az elemzõi várakozásokat alulmúlta a májusi külkereskedelmi többlet értéke, de az elõzõ év hasonló idõszakához képest csökkent az export és import is. (07.12.) A hazai infláció mértéke továbbra is 2% alatt tartózkodott júniusban. (07.16.) A Mol és Magyar Telekom stratégai szövetséget kötöttek informatikai és távközlési területeken, a megállapodás kevés konkrét információt tartalmazott. (07.17.) A kormányzat ködös kommunikációja alapján elképzelhetõ õsszel egy újabb devizahiteles mentõcsomag, amely rendkívül negatívan érintheti a magyar pénz- és tõkepiacot és elsõsorban az OTP pénzügyi eredményeit. Csányi Sándor elkezdte eladni OTP pakettjét, összesen 11 milliárd forint értékben adott el. (07.22.) A devizahiteles mentõcsomag témaköre került a középpontba, amelyrõl nem sokat lehetett tudni. Orbán két csapatnak adott megbízást a javaslatok elkészítésére. Egyes források szerint a Navracsics-féle team egy szélsõségesebb, bankok számára költségesebb, végleges koncepció tervét gondolta ki, míg Varga csoportja az árfolyamrés megoldásának elképzelését kapta. (07.23.) A jegybanki alapkamat 4%-ra csökkent, Matolcsy új szempontokat ismertetett, amelyek augusztustól meghatározzák a monetáris politika alakulását.(07.24.) A hivatalos kormányzati kommunikáció szerint nem kell tartani radikális devizahiteles mentõcsomagról, elkezdték az egyeztetést a bankokkal. Csányi Sándor is nyugtatta a közvéleményt, az OTP elnök vezérigazgatója nem vonul vissza és megerõsítette, hogy agrárcégei beruházásaira fordítja az OTP részvényeladásokból származó 11 milliárd forintot. A Központi Statisztikai Hivatal által közölt kiskereskedelem volumene 2,2%-al bõvült. (07.29.) Egy OTP igazgatósági tag, Braun Péter is értékesített 200 ezer darab részvényt, a magyar bankóriás 4% fölötti mínusszal fejezte be a napot. (07.30) A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a munkanélküliségi ráta 10,3%-ra csökkent. (08.01.) Varga Mihály nyilatkozata szerint a lakáscélú devizahiteleket forintosítanák, megosztva a terheket a bankokkal. A részletek még nem tisztázottak, a kormány tárgyalásban áll a Bankszövetséggel, de jó esély lehet a kompromisszumos megállapodásra
